Roma inklúzió a munkahelyen - Miért fontos és hogyan valósítható meg?

Ignácz Judit

Mit tudsz a romákról? Lehet, hogy a közismert negatív és pozitív sztereotípiákon kívül kevés tényszerű információ és tudás áll rendelkezésedre, hiszen az oktatási rendszerből hiányzik az erre vonatkozó ismeretanyag. A médiából és popkultúrából jövő, sokszor negatív, általánosító és félrevezető információk pedig csak az előítéletek kialakulásához járulnak hozzá. Az előítéletek mögött pedig jórészt a sztereotípiák, az ismeretlentől való félelem, a komfortzónából való kilépés nehézségei, a felelősség, érintettség és empátia hiányának érzése, illetve negatív egyéni tapasztalatok általánosítása állhat. 

Hogyan tehetjük munkahelyeinket befogadóvá és támogatóvá a roma közösségek számára? 

A roma közösségek alkotják Magyarország legnagyobb nemzetiségi csoportját, a teljes népesség 8-10%-át képezve. A több évszázados közösen megosztott történelem ellenére, az etnikai alapú diszkrimináció és előítéletek mélyen gyökereznek a társadalomban, ami jelentős akadályokat gördít a romák mindennapjaiba, korlátozva az oktatáshoz, lakhatáshoz való hozzáférésüket és a munkaerőpiacon való érvényesülésüket.

AzEurópai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2021-es adatai alapján átlagosan minden harmadik 16 éven felüli roma személy tapasztalt hátrányos megkülönböztetést roma származása miatt, amikor munkát keresett az elmúlt 12 hónapban. 

A roma munkavállalók évtizedes hiánya a munkaerőpiacról és a cégek DEIB stratégiából komoly strukturális akadályokra, azaz a célcsoporttal szembeni direkt és indirekt hátrányos megkülönböztetésre, előítéletekkel és negatív berögződésekkel befolyásolt attitűdre engednek következtetni. Bár ezek nem mindig tudatosak, mégis jogtalanok, és hátrányos helyzetbe hozzák a roma munkavállalókat, ezért gyakran alacsonyabb státuszú és rosszabbul fizetett munkakörökben dolgoznak, kevesebb lehetőségük van az előléptetésre és ritkán jutnak el a fehérgalléros pozícióig.

A roma közösségeket többségben fiatalok alkotják, amely különös jelentőséggel bír a foglalkoztatás során a munkaadók számára. Azonban, a vállalati, munkahelyi DEIB programok sok esetben figyelmen kívül hagyják a romákat, toborzás során nem tekintik őket közvetlen célcsoportnak, és gyakran nem ismerik fel bennük a potenciális erőforrást sem. 

Miért fontos az inklúzió?

Az inklúzió elősegítése a munkahelyeken fontos feladat minden munkaadó számára. Nem csak erkölcsi és jogi kérdés, hanem stratégiai, gazdasági előnyt is jelenthet a vállalatoknak. Kutatások bizonyítják, hogy a sokszínű munkaerő növeli az innovációt, javítja a problémamegoldó képességet és hozzájárul a jobb üzleti teljesítményhez. 

Az inklúzió a munkahelyen nem csak a munkaerő sokszínűségét, azaz a különféle háttérrel, kultúrával, nemi identitással, etnikai hovatartozással, perspektívákkal, tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező munkavállalók bevonzását jelenti, hanem biztosítja és támogatja a beilleszkedést. Olyan befogadó környezetet teremt, ahol minden munkavállaló pszichológiai biztonságban és elfogadva érezheti magát, valamint szükséges feltételeket és esélyeket nyújt a fejlődésre és előrelépésre. Ennek eredményeként minden munkavállaló elfogadottnak és támogatottnak érzi magát, és teljes mértékben kibontakoztathatja tehetségét, ezáltal hozzájárulva a szervezet sikeréhez.

Hogyan valósítható meg a roma inklúzió a munkahelyen?

A roma közösségek munkahelyi bevonásának sikeréhez kulcsfontosságú, hogy a vállalatok, munkaadók és vezetők személyesen elköteleződjenek a sokszínűség és befogadás előmozdítása mellett, és ezt a szemléletet a teljes vállalaton belül megosszák.

Fontos, hogy a vállalatok proaktívan, célzottan és inkluzív álláshirdetésekkel, a bérezési tartomány feltüntetésével toborozzanak és keressék a roma közösségek tehetségeit. Számos sikeres program, szervezet, képzés létezik, amelyek célja a roma munkavállalók segítése. Velük és a roma szervezetek vezetőivel és a szakemberekkel való együttműködés elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs csatornák megtalálásához és talent pool kialakításához. 

A munkáltatók felelőssége képzésekkel és tréningekkel aktívan növelni a vállalat tudatosságát a roma közösségekről és helyzetükről, melynek részeként fontos megérteni és értékelni a méltányosság és egyenlőség jelentőségét, valamint felismerni és kezelni az előítéletek és diszkrimináció formáit. 

A roma tehetségek bevonzása után, a megtartásának egyik legfontosabb módja a befogadó, támogató vállalati kultúra és politikák kialakítása, amely magába foglalja a munkaadók részéről a határozottan diszkriminációmentes munkahelyi környezet biztosítását, a roma munkavállalók támogatását, hatékony esélyegyenlőségi politikák kialakítását, végrehajtását és betartását.

Például, a mentorprogramok segítséget nyújthatnak a roma munkavállalók szakmai fejlődésében. Míg az ennél hatékonyabb, viszont sajnos Magyarországon kevésbé elterjedtszponzoráció gyakorlata, amely során a szponzor, egy nagyobb társadalmi tőkével, befolyással, hozzáféréssel rendelkező személy vagy vezető nyíltan és aktívan támogatja a szponzorált (roma) munkavállalót, ezzel elősegítve szakmai láthatóságának növelését és előrelépési lehetőségeinek elérését. 

A befogadó munkahelyi kultúra nem csak egy kipipálandó egyszeri projekt vagy kvóták betartása, hanem egy hosszútávú folyamat, amelynek eredményeit folyamatosan és alaposan mérni szükséges. A munkahelyi felmérések, alkalmazott visszajelzések, a "speak up" kultúra, és panaszkezelési mechanizmusok létrehozása lehetővé teszi a munkatársak számára gondolataik, ötleteik és aggályaik megosztását egymással és a vezetőséggel arról, hogy hogyan értékelik és élik meg a befogadó kultúrát és az inkluzív gyakorlatokat a mindennapi munkavégzés során. 

A roma közösségek aktív bevonása hosszú távú elköteleződés, mely egyaránt elősegíti a roma tehetségek és a vállalat sikerességét.

https://hrpwr.hu/cikk/roma-inkluzio-a-munkahelyen-miert-fontos-es-hogyan-valosithato-meg